A XVI. Világifjúsági
Találkozó indulóját énekli Leonardo Vargas
Letöltéséhez kattints ide
(mp3 - 730 kb)
 

Zárónyilatkozat

Felhívás a magyar fiatalokhoz

Magyar Felhívás

Angol Felhívás


ZÁRÓNYILATKOZAT

 A világ haladó és demokratikus ifjúsági és diák erői sikeresen megtartották a négyévente megrendezendő kiemelkedő jelentőségű politikai, kulturális, antiimperialista rendezvényüket, a 16. Világifjúsági Találkozót (VIT), 2005. augusztus 7-től 15-ig, a Venezuelai Bolivári Köztársaság fővárosában, Caracasban, folytatva és megerősítve ezzel a Fesztiválok mozgalmát. 

A 16. VIT-en több, mint 17000 delegált volt jelen helyi, nemzeti, regionális és nemzetközi szervezetektől, 144 országból, képviselve a világ több millió fiatalját és diákját. A 16. VIT számos eseményén jelentek meg különböző korú, nemű, ideológiai háttérrel rendelkező, különböző etnikai és szociális származású fiatalok.  Ezek a fiatalok az elmúlt hónapokban, az előkészítő folyamatok alatt, felismerték a jelentőségét annak a politikai szervezőmunkának, amely nagymértékben mozgósította a világ haladó ifjúságát és a fesztivál a szlogenjével: „A békéért és a szolidaritásért, Mi küzdünk az imperializmus és a háború ellen!” óriási hatással volt a különböző városokban és országokban élő emberekre.

Napjainkban, négy évvel az Algériában tartott, sikeres 15. VIT után, a világ imperialista erői, élükön az Amerikai Egyesült Államok kormányával, aljas és agresszív támadást indítanak minden olyan kezdeményezés ellen, amely gátolja őket a világ feletti globális uralmuk megszilárdításában. Ez a mostani Fesztivál az emberiség számára olyan történelmi pillanatban került megrendezésre, amikor az imperializmus egy földrészen ízelítőt kapott a végső vereségből és egy olyan országban, amely lángol a reménytől és a Fesztiválok mozgalmának szolidáris és küzdő szellemétől. Egy olyan országban, ahol jelen van a világban uralkodó két fő szembenálló erő: egyfelől az imperializmus, a maga megszálló és háborús politikájával; másfelől az emberek küzdelme az elidegeníthetetlen jogaikért.

A 2001. szeptember 11-i események alkalmat adtak az Egyesült Államok kormányának és szövetségeseiknek, hogy kiterjesszék az imperialista hadjáratukat a hamis „terror elleni háború” és „küzdelem a szabadságért” jelszavak alatt a képzeletbeli „Gonosz-tengelye” ellen, és így erőltessék másokra a saját szociális, gazdasági, kulturális és ideológiai törvényeiket. Az ilyen események és következményeik megmutatták az elmúlt négy év imperialista taktikáját, amelynek lényege a terjeszkedő politika fokozása, és amelyet ezért a vezető imperialista hatalmak – az Egyesült Államok, az Európai Unió és Japán – folyamatos ellentéte jellemez. Az ilyen ellentétek miatt állandósuló imperialista agresszió, céljai elérésében olyan jól bevált eszközöket alkalmaz országok és mozgalmak ellen, mint a blokádok, konfliktusok kiprovokálása, intervencióval való fenyegetés, katonai beavatkozás, háború és megszállás. Ez az agresszió továbbá fokozta támadásait az emberek szabadság- és más jogai ellen is. Ahhoz hogy ezen intézkedések morális és elméleti alapját megindokolja, az imperializmus felhasználja a médiát, az oktatási rendszert, a művészetet, a szórakozási lehetőségeket, és minden olyan eszközt, amely alkalmas arra, hogy terjessze a kifinomult ideológiai agymosását. Ez, hogy az agymosás ilyen sok irányból éri a fiatalokat – legtöbbjüket egészen születésüktől kezdve – különösen riasztó jelenség. Az az aljas kísérlet, hogy a küzdelmet az erőszak, az ellenállást pedig a terrorizmus egy formájaként állítsák be nagyon régi próbálkozás. De az embereket ez nem zavarta meg, és a valóság folyamatos torzítása valamint az égbekiáltó provokációk ellenére az ellenálló mozgalmak nőnek és erősödnek. Ez az agresszivitás azonban nem véletlen. Abból ered, hogy miközben az imperializmus strukturálisan alkalmatlan arra, hogy megoldja a világ népességének túlnyomó többségének szükségleteit, harcol az életéért. Az ebből az ellentmondásból keletkező agresszió különböző szinteken fejeződik ki: gazdasági szinten stratégiailag újraértékeli a szerepét, azért, hogy növelje a kizsákmányolást és ezzel a versenyképességét; politikai szinten, hogy megvédje az uralmát az emberek fölött; ideológiai szinten, hogy megelőzze a mindenhatóságát kétségbevonó folyó vitát. Az imperializmus nem legyőzhetetlen, ahogy azt szeretné elhitetni magáról, épp ellenkezőleg, a szerkezetéből adódó válság egyre mélyül, és az ebből fakadó agresszivitása nem óvja meg attól, hogy az emberek végső vereséget mérjenek rá.

Az imperializmus ideológiai hadjárata ellenére, a haladó, békeszerető erők egyre erősödnek és elszántságuk egyre határozottabbá válik. Mi, tudatos fiatalok és diákok a világ minden tájáról, tudatában vagyunk történelmi szerepünknek, és 1947 óta rendszeresen összegyűlünk a Világifjúsági és Diáktalálkozókon, hogy megszilárdítsuk küzdelmünk alapelveit; kicseréljük tapasztalatainkat; megteremtsük azokat az alapokat, amelyek segítségével a későbbiekben össze tudjuk hangolni nemzeti és nemzetközi akcióinkat; annak jegyében, hogy fölszabadítsuk az emberiséget mindenféle elnyomás, diszkrimináció és imperialista uralom alól, hogy igazságosság és szabadság uralkodhasson az emberek között. A szervezettség, tudatosság és mozgósíthatóság a világ ifjúsága és diáksága körében egyre nyilvánvalóbbá válik. Valahányszor az imperializmus megsérti az emberek szabadság- illetve más jogait, vagy beleavatkozik azokba, erős ellenállással találja szemben magát. Ahány módon sérti meg az emberek függetlenségét, szuverenitását vagy önrendelkezéshez való jogát, az emberek annyiféle ellenállási formát találnak, hogy szembeszálljanak az érdekeivel. Ezért a mi mindenkori elsődleges kötelességünk, hogy kiálljunk azon emberek, fiatalok és diákok mellett, akik a legtöbbet szenvednek az imperialista politika hatásaitól.

Minden nap az imperializmussal való ellenállás egyre több és több támogatóra talál. Ez a rendszer képtelen arra, hogy felismerje a diákok szükségleteit és érdeklődésüket vagy megoldja problémáikat. Ezért mozgósították magukat a helyi, nemzeti, regionális, nemzetközi, haladó, anti-neoliberális, antiimperialista szervezetek és a fiatalok általában Afganisztán és Irak inváziója és a megszállása és a további imperialista tervek ellen, amelyek a föld geopolitikai térképének saját érdekeik szerint való megváltoztatásával újrarendezik a világot; az országok belső ügyeibe való imperialista beavatkozások ellen, a G-8, a NATO, az IMF, a WB, a WTO, az EU, az FTA, az FTAA közbelépő politikája ellen, az eladósodás és a militarizmus ellen, az olyan katonai bázisok és intervenciós tervek ellen, mint guantanamói bázis vagy a “Kolumbia Terv”, a folyamatos kínzások és az emberi jogok megsértése ellen.

Ebben az évben, miközben megemlékezünk Hirosima és Nagaszaki szörnyű bombázásának 60. évfordulójáról, az imperialista országok agresszív természete ma is tisztán látszik. Ami, boldogsággal tölt el minket, hogy idén ünnepeljük az antifasiszta emberek győzelmének és ehhez kötődően a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség (DIVSZ) megalakulásának 60. évfordulóját. Ez a két esemény mélyen kapcsolódik egymáshoz, és magába foglalja az emberek megingathatatlan elkötelezettségét a béke és a szolidaritás iránt, és tiszteletben tartja milliók életének emlékét, akik az évek során megerősítették ezeket az elveket, eseményeket, amelyek mélyreható szociális átalakulásokat jeleztek, dekolonializációs folyamatokét és olyan változásokét, amelyek megváltoztatták a világ hatalmi egyensúlyát. Ahogy felidézzük a vietnami nép három évtizeddel ezelőtti, az imperializmus felett aratott dicsőséges győzelmét illetve az azt követő gazdasági és szociális eredményeket, a küzdelmünket és a bennünk felhalmozódott tapasztalatokat, megtelünk reménnyel és önbizalommal és ezek segítségével úrrá leszünk jelenlegi nehézségeinken és az emberek győzelme nyilvánvalóvá válik.

Szerte a világon, a fiatalok számos formában harcolnak a kizsákmányolás, blokádok, embargók, szankciók, a diszkrimináció és a fundamentalizmus minden fajtája ellen. Mi elkötelezettek vagyunk a világbékéért és nukleárisfegyver-mentes világért folytatott harc iránt. Olyan szociális-gazdasági rendszert akarunk, amely magát az embert állítja a középpontba és tartja legfontosabb elemének; olyan rendszert, amely a szociális igazságosságon, nemzeti szuverenitáson, függetlenségen, önrendelkezéshez való jogon, demokrácián, biztonságon, nemzetközi szolidaritáson és együttműködésen alapul. Követeljük az emberi jogoknak, a nők jogainak, a szexuális jogoknak, a fenntartható fejlődés elvének és a környezetnek a tiszteletben tartását és mindenkit felszólítunk ezek védelmére. Ezenkívül, követeljük a mindenki számára hozzáférhető foglalkoztatást, munkajogokat, oktatást, egészségügyi ellátást, sportolási lehetőséget, kultúrát és technológiát. Optimisták vagyunk, mert meg van rá minden okunk, hogy azok legyünk, mivel mi harcolunk az ügy érdekében és komoly haladást értünk el, hála a fiatalok örömteli és lázadó szellemének, aminek segítségével szembe tudtunk nézni a nehézségekkel és felül tudtunk emelkedni azokon.

Az imperializmus olyan egyoldalú és hamis képet próbál az emberi jogokról mutatni, amely nem az emberek, hanem a nagyvállalatok és a transznacionális tőke érdekeinek kedvez. Ez egy olyan rendszer, amelynek rasszista, kirekesztő és elidegenítő rendjét és politikáját még az amerikai állampolgárok is kénytelenek elviselni, és amely ellen ők is lázadnak. Az emberiség legalapvetőbb joga, az élethez és minden ahhoz szükséges dolog birtoklásának a joga, legfőképp a szabad döntés joga abban a kérdésben, hogy milyen típusú társadalomban akarnak élni, és annak elidegeníthetetlen joga, hogy harcoljanak ezért a társadalomért. Az imperializmus számos módon megtagadja az emberektől ezeket a jogokat; a nemzetközi kapitalista rendszerekkel, az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) a világban betöltött szerepének megdöntésével, vagy ha szükségesnek találja, háborúk indításával, mint ahogy ezt tette Jugoszlávia, Afganisztán és Irak esetében. Az imperializmus egy új, totalitárius világot akar építeni, ami rossz a fiataloknak, a dolgozóknak, az embereknek.

Követeljük az összes külföldön létesített katonai bázis felszámolását; a nukleáris, kémiai és biológiai fegyverek megsemmisítését és az atomkísérletek beszüntetését. Követeljük a katonai költségvetések csökkentését, amelyek napjainkban pont, hogy növekednek, főleg az Amerikai Egyesült Államokban.

Az imperialista, háborúpárti politika olyan problémákat idéz elő, mint például a menekültek problémája, azoké az embereké, akik milliószámra voltak kénytelenek elhagyni otthonukat, földjüket, állásukat és családjukat. Vagy mint az imperializmus gazdaságpolitikája miatt kialakult éhínség elől menekülő bevándorlók problémája, akiknek többsége illegálisan tartózkodik a fejlett kapitalista országokban, ahol – az emberiség szégyenére – úgy bánnak velük, mint a rabszolgákkal.

Sürgősen mozgósítanunk kell az embereket, hogy nemzetközi nyomást tudjunk gyakorolni az ENSZ tényleges demokratizálódásáért, szemben az Egyesült Államok és szövetségeseinek azon kísérletével, hogy reformokkal ezt a sokoldalú szervezetet, - amelynek az lenne a feladata, hogy megteremtse az egyensúlyt a világ országai között, egyenlő jogokat és kötelességeket szabva nekik – nemzetközi eszközként használják fel, hogy vele törvényesítsék beavatkozó akcióikat.

Az imperializmus tönkretette a fiatalok számára az oktatás feltételeit, szorgalmazza az oktatásból való kirekesztést és a általános oktatás elhagyását. Napjainkban 113 millió gyermek nem jár iskolába és 130 millió fiatal írástudatlan. Tiltakozunk az oktatás elüzletiesítése ellen és követeljük a mindenki számára hozzáférhető, nyilvános, ingyenes és minőségi oktatást.

A tudományok és a technológiai újítások használatakor, ezeket az eszközöket úgy kellene tekinteni, mint az emberiség közös vagyonát. Az Internet a nagy többség számára hozzáférhetetlen. Például, Afrika a Szaharától délre eső része a világ Internet csatlakozásának csupán 0,1%-át birtokolja, miközben a föld népességének a 10%-a él ott. Követeljük, hogy a tudományok és a technológiai újítások a fiatalokat és az embereket szolgálják, ne csak a haszonszerzés módjai legyenek. Az alapvető szolgáltatások hozzáférhetősége is még mindig erősen korlátozott – kétmilliárd ember, szerte a világon, nem jut áramhoz.

A tömegmédia és más információs csatornák fejlődése az információ és kultúra termelésében és hozzáférhetőségében nem tükröz demokratizálódási folyamatot. A világ információs központjainak legtöbbje transznacionális vállalatok kezében van, és ez azt eredményezi, hogy az információk sugárzását nem a fiatalok és a diákok érdekei, hanem az uralkodó ideológia osztályérdekei határozzák meg. Ebben a világméretű küzdelemben, az emberek ellentámadását nem szabad kizárólagosan gazdasági területre korlátozni, ideológiai téren is harcolni kell, az ellen az ideológia ellen, ami elidegenít az embereket és uralkodik, főleg a fiatalokon, hamis szükségletek keltésével és az individualizmus szorgalmazásával. Ezért az oktatási és kulturális erőfeszítéseinket minden módon fejlesztenünk kell, a korábbiaknál haladóbbá, és napról napra több ember számára elérhetővé kell tennünk.

Napjainkban, a mély válságban levő kapitalizmus és az imperializmus az emberek többségét megfosztja a munkajogokról, főleg azokat a fiatal munkásokat, akik a legtöbbet szenvednek a munkanélküliség következményeitől. Mi harcolunk a jogos munka jogáért. Segítünk a fiatal munkásoknak küzdelmük megszervezésében, hogy a szakszervezeti mozgalom erősítésével meg tudják védeni az emberek érdekeit, és harcolni tudjanak a kizsákmányolás új formái ellen, mielőtt azok véghezviszik a szándékukat és létrehoznak egy új, embertelen, minden jogától megfosztott generációt.

Az emberek elidegeníthetetlen joga, hogy használják a föld gazdagságát és erőforrásait - értelmes keretek között, a környezet károsítása nélkül -, hogy fedezzék az emberiség sürgős szükségleteit. Az imperializmus háborúkat indít, belső konfliktusokat szít, állami terrorizmust alkalmaz, hogy megszerezze országaink gazdagságát. Manapság, a világ népességének 40%-a nem jut alapvető egészségügyi ellátáshoz sem. Több, mint egymilliárd ember nem jut megbízható eredetű ivóvízhez. Közülük ötmillióan halnak meg minden évben, főleg gyerekek, olyan megbetegedésekben, amelyek szorosan kapcsolódnak ehhez a problémához.

A szakadék a népesség szegény és a gazdag rétegei között egyre nő. Több, mint egymilliárd ember él a világon kevesebb, mint napi egy dollárból. Három és fél másodpercenként éhenhal egy ember, közülük is legtöbb főleg gyerek.

A kapitalizmus területi elhelyezkedése is a világ gazdasági erejének egyenlőtlen eloszlását eredményezi. A 24 leggazdagabb ország birtokolja a világ gazdagságának 85%-át. A munka igazságtalan nemzetközi elosztása és a „külföldi adósságok” létezése tesz országokat a gazdagabb államoktól függő országokká. Az úgynevezett „fejletlen országok” helyzete a kapitalista központok uralmának eredménye. Ez az uralom, ami ezt az alárendeltséget állandósítja létfontosságú a kapitalizmus számára.

A déli-déli együttműködés stratégiai fontosságú számunkra, mert komoly eredményeket ért el a nagyhatalmak monopolérdekeivel szemben. Támogatnunk kell minden lehetséges módot a tapasztalatcserére, párbeszédre valamint a fiatalok, illetve diákszervezetek és általában az emberek akcióinak összehangolására, hogy közösen vállaljuk magunkra egy olyan fejlődési irány kivívását, amely a felelni tud a mi szükségleteinkre és céljainkra.

Tízmillió AIDS-es fiatal él a világon, legtöbbjük Afrikában és Ázsiában. Minden évben, körülbelül hárommillió ember hal meg maláriában. Követeljük a mindenki számára elérhető, ingyenes egészségügyi ellátást, mert ez az egyetlen módja annak, hogy biztosítsuk az egészséghez való emberi jogot.

Azok a riasztó vélemények, amelyek az Egyesült Nemzetek Szervezete 2005-ös Világifjúsági Beszámolójában jelentek meg, még jobban megerősítik azt, hogy harcolnunk kell ezeknek a problémáknak az okai ellen. Azzal, hogy közelebb hozzuk az imperializmus és a kizsákmányolás bukását, emberéleteket mentünk meg.

Erősítenünk kell a kapcsolatot a különböző társadalmi osztályok között, főleg a fiatalok, köztük fiatal munkások, nők, diákok, földművelők, őslakosok és népi mozgalmak között, akik hasonló módszerekkel harcolnak különböző céljaikért, és ebbe a harcba be kell vonnunk más osztályokat is, hogy együtt dolgozzunk velük, azzal a meggyőződéssel, hogy a közös erőfeszítések és az így kivívott haladás mindenkinek hasznot hoz, mert a nemzeti eredmények hozzájárulnak az imperializmus elleni világméretű küzdelemhez. Erősítenünk kell a helyi, nemzeti, regionális és nemzetközi anti-neoliberális, antiglobalizációs, antikapitalista vagy antiimperialista közös küzdelmet és részt kell benne vennünk, azzal a céllal, hogy összegyűjtsük szervezeteinket és a szegény emberek óriási tömegeit, akikre közvetlenebb hatással van a jelenlegi világrend, és akikkel közös céljaink vannak, hogy tapasztalatot tudjunk cserélni és növelni tudjuk társadalmi befolyásunkat.

Ki kívánjuk fejezni szolidaritásunkat Irak népének és fiatalságának küzdelmével és az imperialista megszálló hatalmakkal szembeni ellenállásával. Követeljük a megszálló erők azonnali kivonását, valamint Irak szuverenitásának és egységének visszaállítását. Elítéljük az imperializmus és megbízottjainak a térségben folytatott elnyomó politikáját és követeljük az összes politikai fogoly azonnali szabadon bocsátását. Elítéljük a „Nagy Közel-Kelet Terv” elnevezésű imperialista kísérletet, amely arra irányul, hogy megváltoztassa a geopolitikai térképet, és amely önkényes kritériumok alapján, a saját érdekei szerint választ ki országokat, és kiáltja ki őket diktatúra vezette államoknak, hogy aztán ez alapján követelje tőlük a „demokratikus” változást. Hogy elérje céljait, a megszálló Egyesült Államok összejátszik a szolgalelkű cionista izraeli kormánnyal, amely destabilizáló szerepet játszik a régióban és amely igazságosztóként válogatás nélkül megsemmisít minden ellenálló mozgalmat a térségben. Ezért szolidaritásunkat fejezzük ki a palesztin nép és fiatalság egy Jeruzsálem fővárosú, független államért folytatott küzdelmével, és úgy gondoljuk, hogy joguk van fellépni a megszálló erők ellen; követeljük a menekültek visszatérésének jogát, amit egyébként ENSZ határozat ír elő, és felszólítjuk a nemzetközi közösséget, hogy támogassa a megszállt palesztin területeket épülő izraeli apartheid-fal azonnali megszüntetéséért folyó küzdelmet. Szolidaritásunkat fejezzük ki Szíria népének és fiatalságának küzdelmével és ama jogával, hogy fellépjen az izraeli megszállás ellen. Követeljük, hogy Izrael azonnal vonuljon ki a Golán-fennsíkról. Elutasítjuk az Egyesült Államok Kongresszusának külföldre vonatkozó, Szíria ellen hozott határozatait. Elítéljük Libanon belügyeibe való imperialista beavatkozást, amely destabilizálni próbálja az országot és a térséget; támogatjuk a libanoni nép és ifjúság küzdelmét, ahogyan fellépnek és harcolnak libanoni „Cheeba farmok” izraeli megszállás alól való felszabadításáért, és követeljük az összes megszálló erő kivonását a régióból. Szolidaritásunkat fejezzük ki Marokkó népének és ifjúságának küzdelmével, amelyet Sebta y Melilla a spanyol megszállás alóli felszabadításáért folytatnak.

Európa népeire és fiatalságára nagy befolyása van az Európai Unió növekvő hegemóniája. Minden nap egyre jobban érzik az életükön annak igazi imperialista jellegét, ami persze világ összes többi fiataljának életére is hatással van. Szolidárisak vagyunk: a Balkán népeivel, akik néhány éve kénytelenek voltak elviselni a háború következményeit valamint a NATO és az EU tartós beavatkozását; Ciprus népével, a görög és török ciprusiakkal, akik hazájuk újraegyesítéséért küzdenek és hangsúlyozzuk a török megszállás megszüntetésének sürgős szükségességét, és azét is, hogy egy békés, megvalósítható, működőképes, a nemzetközi jogon alapuló, az összes lényeges ENSZ határozatot betartó és mindkét fél számára elfogadható megoldást találjanak a ciprusi problémára; az ír nép küzdelmével, amit a brit csapatok kivonásáért, valamint az egyesült és független Írországért folytatnak; azokkal a pártokkal, mozgalmakkal és aktivistákkal, akiknek üldözéssel és korlátozással kell szembenézniük, főleg Kelet-Európában; azokkal a volt szocialista országokban élő emberekkel, gyermekekkel és fiatalokkal, akik az elmúlt években kénytelenek voltak abban az kétségbeejtő helyzetben élni, amelyet éhezés, nyomor, munkanélküliség, írástudatlanság, drogokkal való visszaélés, az alapvető egészségügyi ellátás és a demokratikus jogok hiánya jellemzett, és még sok minden más, amivel a kapitalista visszarendeződés jár; a milliónyi menekülttel és bevándorlóval, akik az európai erődben élnek, és akiket extrém módokon zsákmányolnak ki, akiknek életét alacsonyabb értékűnek tartják, és akik ellen olyan reakciós intézkedéseket hoznak, amelyek hátrányosak számukra; és minden emberrel és fiatallal a kontinensen, akik harcolnak az imperialista uralom és a kizsákmányolás ellen. 

Felszólítjuk a világ minden táján élő fiatalokat, hogy fejezzék ki szolidaritásukat a koreai fiatalsággal és az országuk a függetlenség, béke, nemzeti egység elveken és a június 15-i Északi-Déli Közös Nyilatkozaton alapuló újraegyesítésének ügyével és követeljük, hogy az amerikai csapatok csak a 38. szélességi fok alatt legyenek jelen, mert afölött folyamatos destabilizáló szerepük van a térségben. Szolidaritásunkat fejezzük ki Nepál népével és fiatalságával és a demokráciáért és az emberi jogokért folytatott harcukban. Követeljük az összes bhutáni menekült tisztelettel és méltósággal való visszatérhetésének jogát országukba. Szolidaritásunkat fejezzük ki Mianmar diákjainak, fiatalságának és demokratikus mozgalmainak a katonai junta és annak az embereket elnyomó akciói ellen, a demokráciáért folytatott küzdelmével. Támogatásunkat fejezzük ki Srí Lanka haladó mozgalmainak, akik nemzeti egységért küzdenek és harcolnak az országot megosztani, a térséget destabilizálni akaró imperialista kísérletek ellen. Tisztelgünk a vietnami nép és ifjúság a nemzeti függetlenségért és a szocializmusért folytatott küzdelme előtt, szuverén köztársaságuk születésének 60. évfordulóján, és szolidaritásunkat fejezzük ki az Egyesült Államok által használt Agent Orange/Dioxin vegyszer az igazságért harcoló vietnami áldozataival.

Az afrikai fiatalok problémáinak okai mélyen, az imperialista erők politikájában gyökereznek, akik a megmentő szerepében tetszelegnek, miközben Afrikát soha véget nem érő háborúskodásba döntik, belső konfliktusokat szítanak, hogy megkaparintsák és megtartsák a természeti erőforrásait. Támogatjuk az Új Együttműködés Afrika Fejlődéséért (NEPAD) nevű kezdeményezést, ami eszköz ahhoz, hogy közösen járuljunk hozzá az afrikai országok békéjéhez, politikai stabilitásához és fejlődéséhez, segítsünk megoldani problémáikat, közös problémáinkat. Arra buzdítjuk a világ minden táján élő embereket, hogy fokozzák harcukat az imperializmus és a neokolonializmus ellen, és tartsák tiszteletben a szuverén államokat valamint a jogukat, ahhoz, hogy ők oldják meg saját belső ügyeiket. Elítéljük az imperialista beavatkozást Zimbabwében, egy olyan szuverén államban, amely képes kezelni saját problémáit, és követeljük a Zimbabwét és népét sújtó igazságtalan szankciók feloldását. Szolidaritásunkat és támogatásunkat fejezzük ki Nyugat-Szahara népével és ifjúságával abban a küzdelemben, amelyet ENSZ rendeletek által is előírt szabadságukért és önrendelkezési jogukért folytatnak, és követeljük az összes szaharai politikai fogoly szabadon engedését. Nagy aggodalommal figyeljük testvéreink küzdelmét a belső konfliktusokkal és háborúval sújtott Kongói Demokratikus Köztársaságban, Ruandában, Burundiban, Elefántcsontparton és Beninben. Elítéljük a diktatúrát és az autokratikus monarchiát Szváziföldön és támogatjuk Szváziföld népét, hogy olyan típusú kormányt választhasson magának, amilyen alatt élni szeretne. Hozzá kell járulnunk azokhoz az erőfeszítésekhez, amelyek a béke és az emberi jogok megteremtésén fáradoznak Szudánban, és támogatnunk kell a jelenlegi békefolyamatot. Segítenünk kell azokat a kezdeményezéseket, amelyek harcolni próbálnak az afrikai éhezés és szegénység ellen és azok felszámolása a céljuk. Hangsúlyozzuk az általános és politikai segítségnyújtás szükségességét, hogy Afrika „szarva” (Szomália, Etiópia és Eritrea) képes legyen elérni a békét, és fejlődni tudjon. Gratulálunk Angola népének a béke országukban történő megteremtésében és megtartásában elért eredményeihez, és felszólítjuk az embereket, hogy aktívan járuljanak hozzá Angola helyreállításához. Határozottan követeljük az afrikai államadósságok feltétel nélküli elengedését.

A változás és a forradalom szele fúj újra Latin-Amerikában, igazolva azt, hogy vannak valódi alternatívák az emberek számára, valamint azt, hogy szilárd elvekkel, a népi mozgalmak, ha felismerik a támadásra alkalmas pillanatot, súlyos csapást képesek mérni az imperializmusra. Ezt jól mutatja az Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (FTAA) veresége, amit az Egyesült Államok próbált Latin-Amerikára erőltetni, és az ennek alternatívájaként kidolgozott indítvány egy olyan Latin-Amerikai egység (ALBA) megteremtésére, amely politikai elveken, gazdasági, szociális és kulturális integráción alapulna. Támogatjuk a Dél-Amerikai Államok Közösségéhez hasonló kezdeményezéseket. Kuba továbbra is az ellenállás példája és az elvek védelmezője, és egy olyan ország, ahol a gazdasági blokád és az erőszakos cselekmények egy méltóságteljes népet sújtanak, azt a népet, amely védelmében szerte a világon a fiatalok és diákok új generációi zárják szorosabbra soraikat, követelve többek között az Egyesült Államok kormánya által igazságtalanul bebörtönzött öt kubai szabadon engedését. Az Andok hegység és Amazónia területén lévő államok népei lázadnak a szegénység és az igazságtalanságok ellen; az őslakók küzdenek önrendelkezési jogukért és kultúrájuk tiszteletéért; Kolumbia megmutatja, hogy nem az imperialista uralom terve alapján, hanem sokkal inkább saját erejükből akarják megteremteni a békét, a fiatalok és a diákok elkötelezettek ez iránt; Közép-Amerika és a Karib-térség korrupt kormányok hazaárulásait, a neokoloniális politika hatásait és fegyveres beavatkozásokat (például Puerto Rico vagy Haiti esetében) kénytelenek elviselni; az imperializmus nem törődik bele az népek haladásába a déli kontinensen, abba, ahogy ezek a népek – néhány, az imperializmusnak behódolt kormánytól eltekintve - keresik, és fokozatosan megtalálják saját útjukat, azt az utat, amely a tömegek központi részvételén alapul. A világ minden táján élő emberek és fiatalok szolidaritásukat fejezik ki velük.

Ezzel a meggyőződéssel gyűltünk össze ezen a Fesztiválon, örömmel és harcos szellemmel, hogy rendíthetetlen szolidaritásunkat fejezzük ki Venezuela népével és ifjúságával, különös tekintettel az önkéntesekre és a venezuelai delegációra, a Bolivári Forradalmukra, amely tárt karokkal fogadott minket. Láthattuk, hogy mire képes egy egységes nép, amely ha elkötelezi magát a teljes szabadság iránt, nemzeti haladást tud elérni. Azt is tapasztaltuk, hogy Venezuela csatlakozik testvérei küzdelméhez a kontinensen, és szerte a világon. Venezuela számíthat a világ fiataljainak és a diákjainak fellépésére, ha az imperializmus gátolni próbálja az erőfeszítéseit.                  

A 16. VIT áttört a cenzúrán és felülemelkedett az információs blokádon, amit az imperializmus vetett ki. Az imperializmus nem akadályozhat meg minket a tapasztalatok cseréjében, kötelékeink megerősítésében, egyezmények kidolgozásában, egymás alaposabb megismerésében, abban, hogy jobban megértsük a problémáinkat és azok okait, abban, hogy elfogadjuk a kollektív elkötelezettséget, abban hogy egyesítsük minden erőnket a problémáink megoldásának érdekében. Nem akadályozhat meg abban, hogy megvédjük és harcoljunk az emberek jogaiért. A fiatalok és a diákok, akárhol, ha veszélyben vannak, tökéletesítik a szervezeteiket, mozgósítják az ifjúsági- és diákmozgalmaikat és közös akciókkal kialakítják azok a politikai és szociális öntudatosságát.

A végére értünk egy hónapokon át tartó folyamatnak. Most jobb helyzetben vagyunk, hogy folytassuk a küzdelmet – a megfelelő helyi, nemzeti, regionális és nemzetközi szervezeteinken és struktúránkon keresztül – mindennapos ellenségeink - az imperializmus, kizsákmányolás és háború – ellen.

A következő években, a következő Fesztivál előkészítésének keretében folytatni fogjuk a harcot és kiterjesztjük az akcióinkat legnagyobb méretű kitartással és eltökéltséggel. Ez több, mint eddig bármi, ami garantálhatja a 17. VIT teljességét és a VIT-ek a XX. századi dicsőséges történelmének folytatását XXI. században. Abban a században, amely az emberek győzelmét fogja jelenti az imperializmus fölött.

A békéért és a szolidaritásért, Mi küzdünk az imperializmus és a háború ellen!

A 16. Világifjúsági Találkozó résztvevői

Caracas, Venezuelai Bolivári Köztársaság, 2005. augusztus 15.

 
 
Fel


FELHÍVÁS

A XVI., Caracasban, Venezuelában rendezendő Világifjúsági és Diáktalálkozóra

A fiatalok alkotják a társadalom leghaladóbb, legradikálisabb, legdinamikusabb erőit. Ők a katalizátorai a társadalom átalakulásának és haladásának. Minden ország jövőjét meg fogja határozni eme fiatalok egyesült ereje. Ez teszi őket a kapitalista globalizáció és az imperializmus ideológiai hadjáratának egyik fő célpontjaivá. A fiatalok azonban fontos szerepet játszanak a hadjárat elleni harcban is. Minden országban vannak mozgalmak, amelyek ellenállnak az imperializmusnak, új szociális rendszerekért küzdenek, elvetik a kapitalizmus eszméjét, mint az egyetlen alternatívát és a népek hatalmát ajánlják az egyetlen valós alternatívaként a neoliberális politika ellen. A nagymértékű mozgósítás az iraki háború, a FTTA és a NATO ellen, jól fejezte ki a fiatalok és általában az emberek ellenállását.

A világban lévő erők egyensúlyi viszonyának megváltozásával az imperialista hatalmak fokozták az agressziójukat, és fokozatosan egyesítik támadásaikat az emberiség és a természet erőforrásai ellen. Azért, hogy fenntartsák, sőt mélyítsék a hegemóniájukat az amerikai imperializmus és a szövetségesei keresztes hadjáratot indítottak bárki ellen, aki az útjukban állt. Ezt a hadjáratot nevezik a „terror elleni harcnak” és a tömegpusztító fegyverekkel való fenyegetettséggel indokolják. Ez a politika eredményezte Irak megszállását, a palesztin nép elleni folyamatos agressziót és a Kubát, Venezuelát, Észak-Koreát és Szíriát sújtó gazdasági blokádot. Továbbá e politikának a beavatkozásai és szankciói okozták Afrika szenvedéseit, olyan országokban, mint Nyugat-Szahara, Szudán vagy Zimbabwe. Az agresszió igazi arca, az igazságtalanság és barbárság a társadalmak militarizációjához a népek jólétének rovására.

A fiatalokat világszerte becsapják az imperialista és neoliberális erők olyan nemzetközi intézményekkel, mint amilyen például az IMF, a WTO, a G8, az Európai Unió vagy a Világbank. Ugyanakkor a szakadék a szegények és a gazdagok, a fejlett és fejletlen országok között egyre mélyebbé válik. A kizsákmányolás, az éhezés, a munkanélküliség, az orvosi ellátás hiánya, a szegénység és a nyomor mértéke az imperialista politika, gazdaság és militarizáció hatására folyamatosan nő. És ezek a tényezők katasztrofális körülményeket teremtenek emberek milliói számára szerte a világon.

Különféle módokon, mindenütt a világon a fiatalok küzdenek a kizsákmányolás, a blokádok, az embargók, a szankciók, a faji megkülönböztetés és az idegengyűlölet ellen. Mi küzdünk a békéért, a nemzeti szuverenitásért, a függetlenségért, az önrendelkezésért, a demokráciáért, a biztonságért, a nemzetközi szolidaritásért és egy nukleárisfegyver-mentes világért. Követeljük a tiszteletét és védelmét az emberi és demokratikus jogoknak, a szociális igazságosságnak, a nők jogainak, fenntartható fejlődésnek és a környezetnek. Követeljük, hogy mindenki hozzáférhessen a méltóságteli munkához, a munkajoghoz, az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, a sporthoz, a kultúrához és a technológiához.

Az 1947-ben alapított Világifjúsági és Diáktalálkozó (VIT) a legnagyobb esemény a világon, amelyet a haladó és demokratikus ifjúság szervez. A VIT az egyik fő kifejeződése a fiatalok által vezetett antiimperialista, antifasiszta és gyarmatosítás-ellenes erőknek. A sikeres XV. VIT után, amit 2001-ben az Afrikai kontinensen és az arab régióban először Algériában rendeztek, a XVI. VIT-nek 2005. augusztus 5-től 13-ig Venezuela fővárosa Caracas ad helyet.

A XVI. VIT Venezuelában meg fogja erősíteni a fesztivál szellemiségét, aminek értelmében ez egy nemzetközi, antiimperialista, politikai-kulturális, széleskörű tömegeseménye lesz az ifjúságnak és a diákságnak. Ezenkívül kedvező alkalmat fog nyújtani, hogy kiterjeszthessük a szolidaritásunkat a venezuelai emberek, a bolivari forradalom és minden a világon küzdő ember felé.

A XVI. VIT-nek vissza kell tükröznie azon nemzetközi ifjúsági- és diákmozgalmak gazdagságát, amelyek ugyanúgy elkötelezték magukat a fesztivál szellemisége iránt, mint a saját küzdelmeik és követeléseik felé. A fesztivál helyet fog adni az eszmék és tapasztalatok cseréjének és platformot biztosít majd arra, hogy koordináljuk és erősítsük a küzdelmünket a saját országainkban.

A XVI. VIT egy nagy pillanat arra, hogy fokozzuk az erőfeszítéseinket a közös érdekeinkért, az imperializmus ellen. Felhívunk minden fiatalt és diákot, hogy csatlakozzon ehhez a harchoz, és tevékenyen vegye ki a részét a XVI. Világifjúsági és Diáktalálkozó megerősítéséből.

A Békéért és a Szolidaritásért! Mi küzdünk az Imperializmus és a Háború ellen!

Munkára fel a sikeres a caracasi XVI. Világifjúsági és Diáktalálkozóért!

2004. június, Brazíliaváros, Brazília

Fel

 

APPEAL

To the Youth and Students of the World for the 16th WFYS, Caracas, Venezuela

The youth make up one of the most progressive, radical, and dynamic forces of society. Continuously they are the catalystic forces for social transformation and progress. The future of every country is shaped by the united efforts of its young people, making them one of the main targets of capitalist globalization and the ideological offensive of imperialism. Young people have played effective roles in the fight against these offensives. In each and every country there are resistance movements against imperialism, fighting for new social systems that reject the idea that capitalism is the only option and present the people’s power as the real alternative against the neo-liberal policies. The massive, global mobilizations against the war in Iraq, FTAA and NATO were expressions of the resistance of youth and the people.

With the change in the balance of forces in the world, the imperialist powers have increased their aggression while becoming increasingly unified in their attacks against humanity and our natural resources. In order to preserve and deepen their hegemony, U.S. imperialism and its allies launched a military crusade against whomever stood in their way under the cover of the so-called “War on Terror” and the threat of weapons of mass destruction. This policy has resulted the occupation of Iraq, continuous aggression against Palestine and the economic blockade and threats against Cuba, Venezuela, DPRK and Syria. It has further caused suffering in Africa in countries such as Western Sahara, Sudan and Zimbabwe by imposing sanctions and internal interference. The real face of aggression, injustice and barbarism has led to the militarization of societies and their economies against people’s well being.

Young people around the world have been seriously victimized by the effects of imperialist and neo-liberal policies of international institutions such as the IMF, WTO, G-8, European Union and World Bank. At the same time the gap between the rich and the poor, the developed and undeveloped countries grows wider. Exploitation, hunger, unemployment, lack of health care, poverty, and misery continue to grow as a result of the imperialist economic, political and military policies, resulting in catastrophic effects for millions of people around the world.

In various forms, and throughout the world, youth have fought exploitation, blockades, embargos, sanctions, racial discrimination, and xenophobia. We struggle for peace, national sovereignty, independence, self-determination, democracy, security, international solidarity and a world free from nuclear weapons. We demand respect for and the defense of human and democratic rights, social justice, women’s rights, sustainable development and the environment. We demand that everyone should have access to employment with dignity, labor rights, education, health care, sport, culture and technology.

The World Festival of Youth and Students (WFYS), initiated in 1947, is the biggest event organized by progressive and democratic youth and students around the world. The WFYS is one of the main expressions of anti-imperialist, anti-fascist and anti-colonialist struggles led by youth. After the successful 15th WFYS in Algeria in 2001, held for the first time on the African continent and Arab region, the 16th WFYS will take place in Caracas, Venezuela, from August 5 to 13, 2005. 

The 16th WFYS in Venezuela affirms and reinforces the Festival’s character and orientation as an international, anti-imperialist, political-cultural, and broad-based mass event of youth and students. This also provides an opportunity to extend our solidarity to the youth and people of Venezuela, its Bolivarian Revolution and all the people struggling all over the world.

The 16th WFYS should continue to reflect the diversity and richness of all the expressions of the international youth and student movements that are committed to the character and spirit of the Festival, as well as their struggles and demands. The Festival will be a space to exchange ideas and experiences and provide a platform to coordinate our efforts and intensify the struggles in our respective countries.

The 16th WFYS is a great moment to strengthen our efforts on the basis of a common cause and interests to intensify the struggle against imperialism. We appeal to all youth and students to join in this struggle and work actively to participate in and strengthen the 16th WFYS.

For Peace and Solidarity, We struggle against Imperialism and War!

Let us work for a successful 16th World Festival of Youth and Students in Caracas, Venezuela.

Brasilia, Brazil, June 2004

  Fel


Felhívás a magyar fiatalokhoz!

 Az egész nemzetközi ifjúsági mozgalom már a XVI. Világifjúsági és Diáktalálkozóra készül. Az 1978-as és 1997-es havannai VIT után harmadszorra kerül megrendezésre ez a nagyszabású találkozó az amerikai kontinensen. 2005. augusztusában Venezuela fővárosa, Caracas ad otthont a fiatalok tízezreinek.

Ezek a találkozók, amelyekre a világ minden kontinenséről, több mint 100 országból érkeznek fiatalok, mindig kiemelkedő eseménynek számítanak. Maga a fesztivál szorosan egybefonódik az emberiség egyik legnagyobb törekvésével: békében és barátságban élni.

Ez a szándék kovácsolta össze az ifjúságot a második világháború után is, a Prágában megrendezett I. Világifjúsági és Diáktalálkozón. Fellépni a fasizmus, az imperializmus, a gyarmatosítás és az újragyarmatosítás ellen, és ezek a vágyak cselekvésre is késztették az ifjak százezreit, hogy megteremtsék a világbékét, a biztonságot, elősegítsék a népek közötti megértést a társadalmi fejlődés érdekében.

Az 1947-es első VIT-en, két esztendővel a pusztító világháború után 72 ország 17 ezer fiatalja tett fogadalmat a fasiszták által elpusztított kis cseh falu, Lidice romjai fölött, hogy szembeszáll az újabb fasiszta pusztítással, és legfőbb feladatának tekinti a béke megvédését.

Most 2004-ben, amikor a világban újra háború dúl, újra végigsöpör országokon a pusztulás, újra felütötte fejét a nagyhatalmi zsarnokság, ezek az üzenetek különös jelentőséggel bírnak.

2005. augusztusában Venezuela látja vendégül a különböző országok, népek fiataljait. Szerencsére az elmúlt hetek eseményei világossá tették a számunkra: minden akadály elhárult a fesztivál megszervezése elől. Bár a venezuelai jobboldali ellenzék megpróbálta megbuktatni a baloldali államfőt, Hugo Chávezt, de a nép döntő többsége, a választók 58%-a nemmel szavazott, megakadályozva az Egyesült Államok újbóli próbálkozását, hogy az országot leigázza.

Hugo Chávez elnök a népszavazás eredményének kihirdetése után kijelentette: ez a siker a bolivári forradalom továbbfejlődésének a záloga.

A részvételünk a venezuelai Világifjúsági és Diáktalálkozón egyben kiváló alkalom arra is, hogy szolidaritást vállaljunk a föld valamennyi népének antiimperialista küzdelmével, támogassuk az elnyomott népeket és nemzeteket a harcukban.

Kedves Barátaink!

Fontos feladatunk, hogy ápoljuk az elmúlt tizenöt fesztivál hagyományait, és csatlakozzunk mi is, magyar fiatalok a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség felhívásához, tegyük magunkévá ennek a találkozónak a jelszavát: „A Békéért és a Szolidaritásért! Mi küzdünk az Imperializmus és a Háború ellen!”

Hívunk és várunk benneteket! Készüljünk fel együtt a világ haladó ifjúságának nagy találkozójára. Ismerjük meg a fesztiválmozgalom történetét, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség és a Nemzetközi Diákszövetség több évtizedes történetét, más országok baloldali, kommunista ifjúsági szervezeteinek munkáját, harcát. Tanulmányozzuk Venezuela és a dél-amerikai kontinens forradalmi hagyományait és vegyünk részt az antiimperialista szolidaritásért, a békéért folyó világméretű harcban.

Mi magyar fiatalok, a mai napon, 2004. augusztus 28-án kezdeményezzük a XVI. Világifjúsági és Diákfesztivál Magyar Nemzeti Előkészítő Bizottságának megalapítását, annak érdekében, hogy hazánk fiataljai is bekapcsolódhassanak e találkozóba.

Várjuk fiatalok, magánszemélyek és ifjúsági szervezetek csatlakozását a VIT Magyar Nemzeti Előkészítő Bizottságához, mind az előkészület fórumainak megszervezésébe, mind a kiutazó magyar delegáció tagjainak.

Mindannyiunk közös erőfeszítése szükséges ahhoz, hogy a magyar ifjúság küldöttei méltóan képviselhessék Magyarországot a venezuelai fesztiválon. Célunk, hogy hazánkat minél reprezentatívabb delegáció képviselje 2005-ben Caracasban.

Előre a világ ifjúságának akcióegységéért!

A XVI. VIT

Magyar Nemzeti Előkészítő Bizottsága


 

Fel